Tanultam egyetemen, elvégeztem tanfolyamokat, de leginkább az élet volt a tanító mesterem.
Éltem idegen kultúrában, majd itthon egy megváltozott világban. Volt fent és lent, majd újra fent.
Volt amikor másoknak segítettem átélni nehéz időket, volt amikor magamat kellett kirángatni a gödörből.
Mindez arra tanított, hogy mindig van remény, a rossznak is vége lesz egyszer.
Ha az élet jó dolgaira fókuszálunk, (mert mindig van valami jó még a legnehezebb helyzetekben is) könnyebben vészeljük át a legsötétebb időket is.
